A burgonya termesztése egy elég munkaigényes feladat sok kézi energiát igényel. De ennek ellenére hazánkban elég nagy termés területen termesztik még mindig. Dél-Amerikából került Európába. A 18. sz. óta termesztik Magyarországon. A burgonya szár gumós, ezért kell feltöltögetéssel termeszteni.

Jellegzetes spórát fejleszt, ezeken képződik a gumó. Maga a gumó is módosult hajtás, rügyeket találunk rajta. Rossz feltöltéskor a gumó fényen fejlődik, bezöldül, és solanin nevű mérgező anyag képződik benne.

Szára 70-90 cm magasra nő meg, virága fehér vagy lila, termése bogyó. Szaporítása vetőgumóról történik.

Hőigény: mérsékelt, kiegyenlített klímát igényel. Optimális hőigénye 22 C Fényigényes, víz igényé közepes, a gumó képződésekor sok vizet igényel. Öntözés nélkül keveset terem.

A BURGONYAFÉLÉK TERMESZTÉSTECHNOLÓGIÁJA:

Tápanyagigénye:

Korai termesztésben bőséges nitrogén ellátást igényel, de kálium és foszfor műtrágyát is juttatunk ki. Klórérzékenysége miatt inkább kénsavas kálit használunk. Fajtái Korai termesztésben és hajtatásban csak a rövid tenyészidőjű fajták jöhetnek számításba. A korai fajták 80-90 naposak. Fehér és piros héjú fajták ismertek. A magyar fogyasztók a piros héjú fajtákat kedvelik.

Rövid tenyészidőjű fajták: – Kleopátra – Balatoni rózsa – Góliát – Katica

Termesztése:

A vetésforgót a burgonya esetében is érdemes betartani a különböző növény-egészségügyi szabályok, előírások miatt. Az elővetemény helyes megválasztása is termésnövelő tényező lehet, mert az időben lekerülő elővetemény a talajmunkák időbeni elvégzését lehetővé teszi.

Az elővetemény letakarítása után elvégezzük a tarlóhántást, majd az altalajlazítást 60-80 cm mélységben. Javítja a talaj-, víz- és levegőgazdálkodását. Még ősszel felszántjuk a talajt, 32-40 cm mélyen. A talajfelszínt szükség szerint elegyengetjük.

Tavaszi talajmunkák:

Szántás irányára merőlegesen vagy átlósan lezárjuk a talajt simítóval, vagy fogasboronával. Az ültetés ideje a talaj hőmérséklettől függ. 5-6 C talajhőmérsékletnél már ültethetünk. Március elejétől akár április elejéig is elhúzódhat ez az idő.

A burgonya járulékos gyökérzettel rendelkezik. Ezek a gyökerek legfeljebb 60 cm hosszúak. Emiatt a burgonya sekély gyökérzetű növénynek tekinthető például a gabonákhoz képest, amelyek legalább 120 cm mélyen gyökereznek. Ennek eredményeképpen a burgonya gyakran nem képes megfelelően kiaknázni a talaj tápanyag- és nedvességtartalmát.

A gyökérzet növekedése 10-35°C közötti hőmérsékleten történik, a legaktívabb gyökérfejlődés 15 és 20°C  között figyelhető meg.

A levelek (szár) 7 és 30°C között fejlődnek, de az optimális hőmérséklet 20-25°C között van.

A burgonyagumó a sztóló megvastagodott része. A gumófejlődést a nappalok rövidülése és a növekedési hormonok indítják be. Minél alacsonyabb a talaj hőmérséklete, annál hamarabb történik meg a gumókötés, és annál több gumó fejlődik ki. A gumókötéshez a 15-20°C  az ideális hőmérséklet.

A későn érő fajták érzékenyebbnek tűnnek a nappalok hosszára és a magas hőmérsékleti viszonyokra.  A csírázó gumó vetésével elő lehet segíteni a növény növekedését.

A gumó tárolási hőmérséklete határozza meg az élettani érés szabályozását. A 4°C fölötti tárolási hőmérséklet elősegíti a növény mélynyugalmi állapotból való „felébredését”, valamint a csírák növekedését.

Az egyes fajták különböznek abban, hogy mekkora napi hő összegre van szükségük ahhoz, hogy a vetés előtt a kívánt érési szintre fejlődjenek. Az érett gumók akkor előnyösek, amikor koránérő típusokat vetünk, vagy amikor rövid a tenyészidőszak. Az érés korai szakaszában lévő gumók a hosszú tenyészidőszakhoz megfelelőek ott, ahol a burgonya növekedését fent kell tartani a maximális hozam biztosításához. Amikor csírás gumókat vetünk, fontos a csírák számának és hosszának ellenőrzés alatt tartása a növény számára rendelkezésre álló helynek megfelelő optimális növekedés, valamint a vetéskori minimális csírakárosodás biztosítása érdekében.

Talajtípus és -gazdálkodás:

A burgonyát többféle, különböző víztartó képességű talajon termesztik, a homokostól az agyagosig bezárólag. A burgonya számára a jól strukturált, megfelelő vízlevezetésű talaj az ideális, amely lehetővé teszi a gyökérzet megfelelő szellőzését, valamint a gyökérbetegségektől mentes gumófejlődést.

A burgonya az 5,5-7,0 pH értékű, alacsony sótartamú talajokat kedveli. Ugyanakkor a burgonyát gyakorlatilag 4,5-8,5-ös pH értékű talajokon termesztik, és ennek egyértelmű hatása van bizonyos tápanyagok rendelkezésre állására. Ahol arra lehetőség van, a talaj extrém pH értékét ki kell egyensúlyozni.

7,5-es pH érték fölött a tápanyagok – főként a foszfor és a mikrotápanyagok – felvétele egyre nehezebb lehet még úgy is, hogy ezeknek az elemeknek az összmennyisége magas értéket mutat a talajban. A mészkezelés feljavíthatja a nemkívánatos alacsony pH értékeket, habár vigyázni kell, mert a meszet legalább 6 hónappal azelőtt kell alkalmazni, hogy a burgonyát elvetnénk. A burgonya jobban ki van téve a sugárgombás varasodás veszélyének magas pH értékű talajban.

Burgonyatermesztési technológia:

• A burgonya mint növény jellemzői
• A talaj kiválasztása és előkészítése
• Trágyázás
• Az ültetés folyamata
• Ápolás jellemzői
• Öntözés
• Betakarítás
• Betegségek és Kártevők elleni harc

Természetesen mindenki arra törekszik, hogy gazdag termést érjen el, de ez lehetetlen anélkül, hogy betartanánk a burgonyatermesztés mezőgazdasági technológiájának alapvető szabályait.

A burgonya mint növény jellemzői:

Hazánkban a burgonya nagyon elterjedt, az étkezési növények gumói az emberek táplálékául szolgálnak, és az állatok takarmányaként is szolgálnak, és bizonyos műszaki értékkel bírnak.

A burgonya összetételének köszönhetően kapott ilyen eloszlást. A gumók körülbelül 35% szárazanyagot tartalmaznak:

• 12-22% keményítő;
• 1,4-3% fehérje;
• 0,8-1% hamuanyag.

A burgonya gazdag C-, B1-, B2-, B6-, PP-, K-vitaminban és karotinoidokban is. Ezért sokak számára éles kérdés, hogyan lehet nagy, jó burgonya termést termeszteni.

A burgonya olyan növényekhez tartozik, amelyek kedvelik a mérsékelt éghajlatot és sok fényt a kényelmes állapot érdekében. Utóbbi hiányában kevés lesz a gumó, és minőségük sok kívánnivalót hagy maga után. A burgonya meglehetősen válogatós a nedvességgel szemben, és a vízigény a tenyészet fejlődésének fázisától függ.

A burgonyatermesztési technológia minden szakaszának nagy jelentősége van a jó termés elérésében. Az első szakasz egy tenyészet ültetése, ha helyesen végezzük, a kívánt eredmény elérésének valószínűsége jelentősen megnő.

A talaj kiválasztása és előkészítése

Először is fontos meghatározni a burgonya ültetésének helyét, mivel azt jól meg kell védeni a hideg északi széltől, például déli, délnyugati vagy délkeleti oldalú lejtő jelenlétével. A legjobb, ha sötét homokos vályogot vagy homokos talajt választunk. A burgonya termesztése és termesztése ilyen területeken a leghatékonyabb. A helyszínt jól megvilágított helyen kell elhelyezni.

A burgonyaültetés talajának megmunkálását kora tavasszal kell elvégezni. A felszántot talajt először egy talajmaró segítségével apró morzsássá kell munkálni ami egymenetben le is zárja a talajunkat a kipárolgástól és csak ezután kezdhetjük meg az ültetést.

Trágyázás:

Az őszi ásás után műtrágyákat alkalmaznak. Ha a talaj nehéz a helyszínen, akkor a tavaszi trágyázás nem árt. Megfelelő mennyiségű NPK műtrágyák ki juttatása és a talaj nitrogén szintjének megfelelő beállítása.

Magkészítés:

Sok szempontból a termés mennyisége és minősége az ültetésre alkalmas gumók helyes megválasztásától és azok előzetes előkészítésétől függ. Kezdetben a burgonyát rendezni kell, eltávolítva az összes gyökeret:

• Rothadt;
• Betegségek által érintett;
• Hibás;
• Rothadt száraz vagy nedves kéreggel;
• Túl nagy vagy túl kicsi

Ültetési folyamat:

A talaj típusától függően az ültetési mélységet is megválasztják. Könnyű talajjal a burgonyát 10-12 cm mélyre ültetik, nehéz és agyagos – 8-10 cm. Én általába burgonya vető géppel szoktam ültetni és ott adott a mélység és a sortávolság is.

Minden méret közepes méretű burgonyára vonatkozik  Ha a burgonya kisebb vagy nagyobb, akkor a távolságok nőnek vagy csökkennek.

Ápolás :

A burgonya gondozása nem túl nehéz. Ez a gyomok időben történő lazításában és eltávolításában, valamint speciális készítményekkel történő feldolgozásból áll, amelyek segítenek megbirkózni a kártevők és a növénybetegségek invázióival. Ha a terület kicsi, akkor manuálisan végezhet munkát, például a gyomok megtisztítására, de nagy területeken jobb speciális eszközöket és vegyszereket használni.

Lazítás:

A burgonya ültetés utáni gondozásának egyik fontos pontja és ennek a zöldségnek az egész élettartama alatt a megfelelő időben történő és rendszeres lazítás és feldarabolás. A talaj lazítása lehetővé teszi, hogy a gumókat elegendő mennyiségű oxigénnel, valamint nedvességgel látják el. A lazítást a burgonya növekedésének időszakában több szakaszban hajtják végre:

1. A sorok közötti talaj első lazítását szinte azonnal ültetés után (5-6 nap) végezzük. Ez segít elpusztítani az egyéves gyomok nagy részét;
2. A második lazítást egy héttel az első után hajtják végre, mielőtt a növényt herbicidekkel kezelnék;
3. A könnyű talajok harmadik fellazítása opcionális (tetszés szerint elvégezhető), de nehéz talajok esetében a kivitelezést mindenképpen el kell végezni, még mielőtt a teteje bezárulna.

A burgonya termesztésekor a kézi gyomlálás nagy területeken nem releváns. Előnyben részesítik a herbicidek alkalmazását. Az ilyen készítmények képesek elnyomni számos egyéves és évelő gyomok fejlődését. Amint a gyakorlat azt mutatja, ha az ültetések két preemergens kezelését elvégzi ilyen készítmények segítségével, akkor az egyéves gyomoktól 75% -kal, az évelő gyomoktól pedig 45% -kal szabadulhat meg.

Gyomirtás

A burgonyaültetvények herbicidekkel történő kezelésénél a következő feltételeket kell betartani:

• A gyógyszer egyenletes eloszlása ​​és hatásának megkezdése érdekében a talajnak kellően nedvesnek és csomóktól mentesnek kell lennie;
• A gerinceknek telepítés után meg kell telepedniük;
• A feldolgozást + 12-25 fokos hőmérsékleten végezzük

Öntözés és öntözés:

Ha nincs elegendő természetes csapadék és a talaj száraz, akkor mechanikus öntözést végezünk.  Ma vannak speciális dob típusú esőgépek. Az ilyen egységek speciális fúvókákkal rendelkeznek, amelyek lehetővé teszik a szűretlen vízzel történő munkát. Mivel a burgonya gyökérzete nem elég fejlett, a legkisebb aszály is hátrányosan befolyásolhatja a termést. A legtöbböntözésrügyezés és virágzás alatt szükséges.

Betakarítás:A burgonya betakarításának megkezdése előtt érdemes előkészíteni egy helyiséget, ahol a betakarítást tárolják. Fontos a berendezés javítása, valamint a helyiség fertőtlenítése. A burgonya tömeges betakarításának megkezdése előtt több bokor érettségét ellenőrizzük.

A legjobb a betakarítást a lombozat teljes kihalása után. Kémiai módszerrel (feldolgozás speciális vegyületekkel, úgynevezett kiszárítással) felgyorsíthatja ezt a folyamatot. A betakarítás előtt egy héttel a tetejét fungicidekkel kezeljük ,hogy megvédjék a burgonyagumókat a betegségektől. A burgonyát csak 7-10 nappal az eljárások után szedhető.

Betegségek és a harc jellemzői:

A burgonyabetegségek változatosak, de általában mind négy fő csoportra oszthatók:

• A gombabetegségeket a varasodás, a késői folt, az alternaria, a száraz és nedves rothadás, a rizoctinosis, a burgonyarák és mások képviselik;
• A baktericid betegségek közül a burgonyát leggyakrabban a fekete láb, a gyűrűkorhadás érinti;
• A vírusos betegségek közé tartoznak a ráncos és sávos mozaikok, a hullámosodás és a foltosodás, a levelek hullámosodása;
• A normától való eltérések formájában jelentkező problémák, amelyeket külső tényezők provokálnak, például oxigénhiány, kálium, nitrogén. 

Leggyakrabban a burgonyaültetéseket a következő kártevők fertőzik meg:

1. amerikai burgonyabogár
2. Drótféreg
3. Hernyók
4. Medvedkakárosíthatja az ültetvényeket
5. Burgonya fonálféreggyökereken és gumókon jelenik meg.